Behajthatatlan követelés 2026: mikor írható le, mikor csökkenti az adót, és hogyan kérhető vissza az áfa?
Egy követelés attól még nem behajthatatlan, hogy a vevő két éve nem fizet. A számviteli törvény hét esetet sorol fel, és a behajthatatlanságot mindegyiknél bizonyítani kell: jellemzően eredménytelen végrehajtással, felszámolói igazolással vagy annak kimutatásával, hogy a behajtás többe kerülne, mint amennyit hozna. Ha ez megvan, a követelést le kell írni, a veszteség csökkenti a társasági adó alapját, és egy évvel a fizetési határidő után a befizetett áfa is visszakérhető. A három törvény azonban három különböző dolgot ért behajthatatlanságon.
A kintlévőségek átnézésének októberben és novemberben van itt az ideje. A december 31-i mérlegben behajthatatlan követelés nem szerepelhet, a bizonyítékok beszerzése pedig hetekig tart.
Mit jelent a behajthatatlanság a három törvényben?
| Számvitel | Társasági adó | Áfa | |
|---|---|---|---|
| Mi számít behajthatatlannak? | a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjának hét esete | ugyanez, plusz a 365 napja lejárt követelés bekerülési értékének 20%-a | szűkebb kör: eredménytelen végrehajtás, csőd- vagy felszámolási egyezség, felszámolói igazolás (két év után), vagyonfelosztás |
| Mi a következménye? | a követelést hitelezési veszteségként le kell írni | a leírt összeg csökkenti az adóalapot | az adóalap utólag csökkenthető, az áfa visszajár |
| Elévült követelés | behajthatatlan, le kell írni | nem elismert ráfordítás, az adóalapot növeli | nincs adóalap-csökkentés |
| Mikor kell lépni? | legkésőbb a mérlegkészítéskor | az adóévi bevallásban | legkorábban egy évvel a fizetési határidő után, önellenőrzéssel |
A hét számviteli eset
A számviteli törvény szerint behajthatatlan az a követelés,
- amelyre az adós elleni végrehajtás során nincs fedezet, vagy a fedezet csak részben elég (ha a végrehajtás szünetel, a nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján ez vélelmezhető);
- amelyet a hitelező csőd- vagy felszámolási eljárásban, egyezség keretében elengedett;
- amelyre a felszámoló írásbeli igazolása szerint nincs fedezet;
- amelyre a felszámolás végén a vagyonfelosztás szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
- amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a fizetési meghagyás és a végrehajtás költsége nincs arányban a várható megtérüléssel, vagy az adós a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;
- amelyet bíróság előtt nem lehet érvényesíteni;
- amely elévült.
A törvény hozzáteszi: a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Az 5. pont alkalmazásához érdemes a számviteli politikában előre rögzíteni, mekkora összeg alatt és milyen számítás alapján tekinti a cég aránytalannak a behajtást.
Értékvesztés vagy leírás: mi a különbség?
A kettő két különböző lépcső.
Értékvesztés akkor kell, ha a követelés megtérülése kétséges, de még nem reménytelen. A számviteli törvény 55. §-a szerint a fordulónapon fennálló és a mérlegkészítésig ki nem egyenlített követelésnél értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg különbözetére, ha az tartós és jelentős. A követelés a könyvekben marad, csökkentett értéken, és ha a vevő mégis fizet, az értékvesztés visszaírható. A sok apró tételből álló vevőállományra százalékos, csoportos értékvesztés is képezhető.
Leírás akkor kell, amikor a követelés a fenti hét eset valamelyike szerint behajthatatlan. Ilyenkor végleg kikerül a könyvekből, a veszteség egyéb ráfordítás.
A társasági adóban a kettő eltérően viselkedik:
- az elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot, tehát az adót abban az évben nem csökkenti (Tao tv. 8. § (1) gy) pont);
- a behajthatatlanná vált rész és a visszaírt értékvesztés csökkenti az adóalapot (7. § (1) n) pont), vagyis a korábbi növelés ekkor fordul vissza.
A társasági adó ad egy köztes megoldást is. Adózási szempontból behajthatatlannak minősül annak a követelésnek a bekerülési értékéből 20%, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. Az értékvesztéssel érintett, egy éve lejárt követelés után így akkor is érvényesíthető adóalap-csökkentés, ha a számviteli feltételek még nem teljesültek.
Kapcsolt vállalkozással szembeni követelésnél a csökkentés feltétele, hogy a cég az érintett kapcsolt vállalkozásról és az ügylet valós gazdasági okairól külön nyilvántartást vezessen.
Hogyan kérhető vissza az áfa?
Az áfatörvény 77. § (7) bekezdése szerint a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték áfa nélküli összegével az adóalap utólag csökkenthető. A hatályos feltételek:
- az eladó és a vevő független felek;
- az ellenérték esedékessége óta legalább egy év eltelt (kivéve, ha az ügyletre vonatkozó polgári jogi igény legfeljebb egy év alatt elévül);
- az eladó az áfaalany vevőt előzetesen, írásban értesíti, megjelölve a behajthatatlanság okát, a számla sorszámát, az összeget ellenérték és áfa szerinti bontásban, valamint azt, hogy az adóalapját csökkenti; nem kell értesíteni a jogutód nélkül megszűnt vevőt;
- az eladó a bevallás benyújtásakor nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt;
- az ellenérték más módon (biztosításból, kezességből, garanciából) nem térült és nem térül meg.
Az áfában a behajthatatlanság köre szűkebb, mint a számvitelben. A NAV tájékoztatója szerint az eredménytelen végrehajtás, a csőd- vagy felszámolási egyezségben elengedett követelés, a vagyonfelosztáskor fedezetlenül maradt rész, valamint a felszámoló fedezethiányról szóló igazolása alapozza meg, ez utóbbi csak akkor, ha a felszámolás kezdete óta legalább két év eltelt. Az aránytalan behajtási költségre vagy az elévülésre hivatkozva leírt követelés áfája tehát nem kérhető vissza.
A csökkentés a NAV tájékoztatója szerint az eredeti teljesítés időszakára benyújtott önellenőrzéssel érvényesíthető, számlahelyesbítés nélkül, a bevallásban tett nyilatkozattal. Elévült adómegállapítási időszak már nem módosítható. 2021 óta a szabály akkor is alkalmazható, ha a vevő nem áfaalany; ilyenkor értesítés nem kell.
A vevő oldalán tükörszabály él: aki az értesítést megkapja, a korábban levont áfát a kézhezvétel időszakában fizetendő adót növelő tételként rendezi. Ha a vevő utóbb mégis fizet, az eladónak a megtérült rész erejéig vissza kell rendeznie a csökkentést.
Számpélda: egy ki nem fizetett számla útja
A Minta Kft. 2025 márciusában 2 000 000 Ft + 540 000 Ft áfa, összesen 2 540 000 Ft értékben számlázott egy tőle független cégnek. A fizetési határidő 2025. április 15. volt. A vevő nem fizetett.
| Időpont | Mi történik | Hatás |
|---|---|---|
| 2025. december 31. | a cég 100%-os értékvesztést számol el | az eredmény 2 540 000 Ft-tal csökken, de az adóalapot ugyanennyivel növelni kell: társaságiadó-megtakarítás nincs |
| 2026. április 15. után | eltelt az egy év: az áfa-feltétel időkorlátja teljesül | önmagában még nem elég, kell az áfatörvény szerinti behajthatatlansági ok is |
| 2026. november | a végrehajtó nemleges foglalási jegyzőkönyvet állít ki | a követelés a számvitelben és az áfában is behajthatatlan |
| 2026. december | írásos értesítés a vevőnek, majd a 2025. márciusi áfabevallás önellenőrzése | 540 000 Ft áfa visszajár |
| 2026. évi zárás | a követelés leírása, az értékvesztés kivezetése | a visszakapott áfa után megmaradó, 2 000 000 Ft végleges veszteség most csökkenti az adóalapot: 180 000 Ft-tal kevesebb társasági adó (9%) |
A 2 540 000 forintos kintlévőségből így 720 000 forint az adókon keresztül megtérül. Ha a Minta Kft. nem indít végrehajtást, és megvárja az öt év elévülést, a leírás az adóalapot növelő tétel lesz, az áfa pedig végleg elveszik.
Elengedés: nem ugyanaz, mint a leírás
Ha a cég lemond egy olyan követelésről, amely nem minősül behajthatatlannak, az elengedés. A társasági adóban az elengedett követelés akkor növeli az adóalapot, ha az adós kapcsolt vállalkozás; magánszemély, illetve nem kapcsolt cég javára történő elengedésnél nem (Tao tv. 8. § (1) h) pont). Az adósnál az elengedett tartozás bevétel. A tulajdonos által a saját cégének elengedett kölcsön illetékkérdéseit a negatív saját tőke rendezéséről szóló cikkben mutattuk be.
Teendők a mérleg előtt
- Korosított vevőlista szeptember 30-ra vagy október 31-re: mi járt le 90, 180, 365 napja.
- Egyenlegközlő és fizetési felszólítás minden lejárt tételre; a vevő által visszaigazolt, elismert tartozás megszakítja az elévülést, a felszólítás önmagában nem.
- Döntés tételenként: fizetési meghagyás és végrehajtás, értékvesztés, vagy az aránytalansági szabály alapján leírás.
- Az öt évhez közelítő követelések kiemelése. Ami elévül, az adózási szempontból a legrosszabb kimenetel.
- Áfa: az egy évnél régebben lejárt, végrehajtással vagy felszámolással érintett tételeknél értesítés a vevőnek és önellenőrzés.
- Iratok: jegyzőkönyv, felszámolói igazolás, levelezés, költségszámítás. Bizonyíték nélkül a leírást a NAV nem fogadja el.
A beszámoló határidőit az éves beszámoló 2026, az adóalap levezetését a társasági adó 2026 cikkben találja.
Gyakori kérdések
Leírhatom a követelést, ha a vevő egyszerűen nem válaszol? Önmagában ezért nem. Igazolni kell a hét eset valamelyikét, például azt, hogy az adós a megadott címen nem található, és a felkutatása eredménytelen volt, vagy hogy a behajtás költsége aránytalan.
Csökkenti a társasági adót az értékvesztés? Az elszámolás évében nem, mert az adóalapot növelni kell vele. A csökkentés akkor érvényesíthető, amikor a követelés behajthatatlanná válik, illetve a 365 napon túl lejárt követelés 20%-ára.
Mikor kérhető vissza a ki nem fizetett számla áfája? Legkorábban egy évvel a fizetési határidő után, ha a követelés az áfatörvény szerint behajthatatlan, a felek függetlenek, és az áfaalany vevő előzetes írásbeli értesítést kapott.
Mennyi az elévülési idő? A Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint öt év, amelyet többek között a tartozás elismerése és a jogerős érdemi határozattal záruló bírósági érvényesítés szakít meg. A puszta fizetési felszólítás nem.
Szerepelhet behajthatatlan követelés a mérlegben? Nem. Legkésőbb a mérlegkészítéskor, az akkor rendelkezésre álló információk alapján le kell írni.
Frissítve: 2026-10-14 · Adóév 2026. A cikk a számviteli törvény, a társasági adóról szóló törvény és az áfatörvény 2026. októberben hatályos szövegén, valamint a NAV tájékoztatóin alapul. A példa egyszerűsített; a visszakapott áfa könyvelése és az adóalap-módosítások pontos összege a cég számviteli politikájától és az előzmények elszámolásától függ.
Sok a lejárt vevőszámla, és nem tudja, melyikkel mit érdemes kezdeni az évzárás előtt? A könyvelési szolgáltatásunk keretében tételenként átnézzük a kintlévőségeket, és előkészítjük az értékvesztést, a leírást és az áfa-önellenőrzést.