Készpénzfizetés korlátozása 2026: az 1,5 milliós határ, és miért nem számlánként kell figyelni
Két cég között szerződésenként, naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forint fizethető ki készpénzben. A határ feletti rész 20%-a mulasztási bírság — és nem csak a fizetőnél, hanem a pénzt elfogadó félnél is. A leggyakoribb hiba nem a szándékos átlépés, hanem az, hogy a cégek számlánként figyelik a limitet, holott a szabály szerződésre és hónapra szól.
Kire vonatkozik a korlát?
Az Art. 114. §-a a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás közötti kifizetéseit korlátozza. Ilyen adózó jellemzően:
- a belföldi jogi személy (Kft., Bt., Zrt., szövetkezet),
- a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe,
- az áfa fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Két következmény adódik ebből, és mindkettőt rendszeresen félreértik:
- A magánszemélynek fizetett készpénzre nem vonatkozik ez a limit. Bér, megbízási díj, magánszemélytől vásárolt eszköz ára — ezek kívül esnek a szabályon. (A bizonylatolás és a pénztárkezelés szabályai persze ott is élnek.)
- Az egyéni vállalkozó viszont belül van. Ha a Kft. egy áfás egyéni vállalkozó alvállalkozónak fizet, a limit ugyanúgy él, mint két Kft. között.
A korlát csak a vállalkozási (adóköteles) tevékenységgel összefüggő kifizetésekre vonatkozik — a cégtulajdonos magáncélú vásárlására nem.
A három szabály, ami miatt átcsúszik a limit
1. Az összeg áfával együtt értendő. Egy 1 200 000 Ft + 27% áfa értékű számla bruttó 1 524 000 Ft — vagyis már át is lépte a határt. Nettóban gondolkodva itt bukik el a legtöbb cég.
2. A limit szerződésre és naptári hónapra szól, nem számlára. Ha ugyanaz a keretszerződés vagy szállítási szerződés a jogalap, a hónapon belüli összes készpénzes teljesítést össze kell adni. Három darab 900 000 Ft-os számla ugyanabból a szerződésből egy hónapban nem három külön ügylet, hanem 2 700 000 Ft.
3. A szerződések szétdarabolása nem működik. Az Art. 114. §-a szerint az azonos felek között, ugyanarra a teljesítésre kötött több szerződés egy szerződésnek minősül, ha megállapítható, hogy a felek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértve daraboltak. A NAV 3002/2019. útmutatója — legutóbb a 3007/2025. útmutatóval módosítva — kifejezetten erre a kikerülési kísérletre irányul.
Forintos példa: mennyi a bírság?
Egy építőipari Kft. az anyagbeszállítójával kötött keretszerződés alapján egy hónapban három részletben fizet készpénzben:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| 1. részlet | 900 000 Ft |
| 2. részlet | 900 000 Ft |
| 3. részlet | 900 000 Ft |
| Havi készpénzes teljesítés ugyanazon szerződésre | 2 700 000 Ft |
| Törvényi határ | 1 500 000 Ft |
| Határ feletti rész | 1 200 000 Ft |
| Mulasztási bírság a fizetőnél (20%) | 240 000 Ft |
| Mulasztási bírság a jogosultnál (20%) | 240 000 Ft |
| A két félnél összesen | 480 000 Ft |
A számlák külön-külön mind rendben vannak. A szerződés szintjén viszont az ügylet 1,2 millió forinttal átlépte a plafont — és a szankciót az Art. 233. §-a mindkét félre kimondja. Az a szállító tehát, aki „szívességből” elfogadja a készpénzt, ugyanakkora bírságot kockáztat, mint aki fizeti.
Ami nem számít készpénzfizetésnek
A korlát megkerülésének nincs trükkje, de van legális útja. Nem esik a szabály alá:
- az átutalás a jogosult fizetési számlájára;
- a készpénz-átutalási megbízás (csekk);
- a közvetlen befizetés a jogosult bankszámlájára a bankfiókban vagy befizetőautomatán — ilyenkor a pénz készpénzként indul, de számlára érkezik, tehát nem készpénzfizetés a törvény értelmében;
- a bankkártyás fizetés.
Ha egy szállító ragaszkodik a készpénzhez, a legegyszerűbb megoldás az utolsó pont: a bankfiókban a saját számlájára befizetve az összeg dokumentáltan megérkezik, és a limit nem sérül.
A másik, kevésbé ismert kötelezettség: a ’40-es bejelentés
Ez nem korlát, hanem bejelentési kötelezettség, és külön él a fentiektől. Kapcsolt vállalkozások között teljesített, 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetést a vevőnek — ha nem vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyről van szó — a kifizetéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-hoz a ’40. jelű, „Bejelentés készpénzfizetésről” nyomtatványon.
Egy anyacég–leánycég vagy két, azonos tulajdonosi körű Kft. közötti 1,2 millió forintos készpénzes ügylet tehát még a limit alatt is bejelentésköteles. A bejelentés elmulasztása a mulasztási bírság általános szabályai alá esik — a tételeket a késedelmi pótlék és mulasztási bírság cikkben szedtük össze.
Mit érdemes beállítani a könyvelésben?
- Szerződésszintű nyilvántartás. Ne a számla, hanem a szerződés legyen a figyelt egység; a keretszerződésekhez rendelt havi készpénzösszeget kell összesíteni.
- Bruttó szemlélet. A limitfigyelés áfával együtt történjen.
- Kapcsolt kör listája. A ’40-es bejelentés miatt a kapcsolt vállalkozásokat naprakészen kell tartani — ott 1 millió forint az ingerküszöb.
- Pénztárbizonylat minden kifizetéshez. A készpénzes teljesítést a számlázási szabályok szerinti bizonylat és pénztárbizonylat együtt igazolja; enélkül a költség elszámolhatósága is vitatható. Az elismerhető tételekről a céges költségek elszámolása cikkben írtunk.
Gyakori kérdések
Mennyi készpénzt fizethet ki egy cég egy másiknak? Szerződésenként, naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forintot, áfával együtt.
Ha három számlát fizetek ki, akkor számlánként él a limit? Nem. Ha a számlák ugyanahhoz a szerződéshez tartoznak, a havi összeget össze kell adni.
Kit büntetnek, ha átlépik a határt? Mindkét felet: a fizetőt és a pénzt elfogadó jogosultat is, a limit feletti rész 20%-áig.
Magánszemélynek fizetett készpénzre vonatkozik a korlát? Nem, ha a magánszemély nem áfa fizetésére kötelezett. Az egyéni vállalkozó viszont beletartozik a korlátozott körbe.
Mi az a ’40-es nyomtatvány? Ezen kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozások között teljesített, 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetést, a kifizetéstől számított 15 napon belül.
Bankba befizetni a szállító számlájára készpénzfizetésnek számít? Nem. A jogosult fizetési számlájára történő befizetés kívül esik a korláton.
Frissítve: 2026-08-27 · Adóév 2026. A NAV álláspontját a 3002/2019. útmutató tartalmazza, amelyet legutóbb a 3007/2025. útmutató módosított; a szerződések összeszámítási szabályának alkalmazása mindig az adott ügylet tényállásán múlik.
Ha sok készpénzes forgalma van, a limitfigyelést érdemes a könyvelésbe beépíteni, nem utólag ellenőrizni. A könyvelési csomagjainkban a szerződésszintű készpénzfigyelés és a ’40-es bejelentés is benne van.