📊 Adózás és ÁFA

Másodállású egyéni vállalkozó adózása 2026-ban

A másodállású egyéni vállalkozás a legolcsóbb belépő a vállalkozásba: aki legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozik, annak nem kell minimumjárulékot fizetnie — csak a tényleges jövedelme után adózik, átalányadózóként pedig évi 1 936 800 Ft jövedelemig 2026-ban gyakorlatilag SZJA-, TB- és szochomentesen dolgozhat. Ebben a cikkben végigvesszük, ki számít másodállásúnak, melyik adózási forma választható, és pontosan mennyit fizet — számpéldával.

Ki számít másodállású (mellékállású) egyéni vállalkozónak?

Nem hivatalos jogszabályi kategória, de a járulékszabályok szempontjából az az egyéni vállalkozó „mellékállású”, aki nem főfoglalkozású. A leggyakoribb esetek:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett vállalkozik (több munkaviszony munkaidejét össze kell számítani), vagy
  • nappali tagozaton folytat közép- vagy felsőfokú tanulmányokat.

Fontos: a 36 órának a tárgyhónap egészében fenn kell állnia. Ha a munkaviszony megszűnik vagy 36 óra alá csökken, a vállalkozó abban a hónapban már főfoglalkozásúvá válhat — és beugrik a minimumjárulék-fizetés.

Miért éri meg? A minimumjárulék-mentesség

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó akkor is fizet TB-járulékot és szochót legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum) után, ha nincs bevétele. 2026-tól a szochoalapnál megszűnt a korábbi 112,5%-os szorzó — az alap a minimálbér 100%-a lett —, de a minimum így is jelentős fix teher:

Főfoglalkozású (minimum, 2026)Másodállású
TB-járulék 18,5%legalább 322 800 Ft/hó után: 59 718 Ft/hócsak a tényleges jövedelem után
Szocho 13%legalább 322 800 Ft/hó után: 41 964 Ft/hócsak a tényleges jövedelem után
Fix teher bevétel nélkül≈ 101 682 Ft/hó0 Ft

A másodállású vállalkozónál tehát nincs „üresjárati” költség: ha egy hónapban nincs jövedelem, nincs járulék sem. A biztosítását (egészségügyi ellátás, szolgálati idő) a munkaviszonya adja.

Melyik adózási formát választhatja?

Átalányadó — a tipikus választás. A bevételből tevékenységtől függő költséghányad (általánosan 40%, egyes tevékenységeknél 80%, kiskereskedelemnél 90%) vonható le, a maradék a jövedelem. A jövedelem éves minimálbér feléig terjedő része — 2026-ban 1 936 800 Ft — SZJA-mentes, és mellékállásban erre a részre TB-járulékot és szochót sem kell fizetni, mert a járulékalap is az szja-köteles jövedelemrész. A részletes szabályokat az átalányadó 2026 útmutatónkban találja.

KATA — másodállásban NEM választható. Az új kata egyik alapfeltétele a főfoglalkozású státusz: aki a tárgyhónap egészében legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, nem lehet kisadózó. Aki a kata miatt gondolkodik vállalkozáson, annak a KATA 2026 összefoglalónk segít az alternatívákban.

Vállalkozói szja (tételes költségelszámolás). Magas, számlával igazolható költséghányad mellett érheti meg; adminisztrációja a legnehezebb. 2026-tól a szochót és a járulékokat már a vállalkozói szja szerint adózó is negyedévente vallja be.

Számpélda 2026: mellékállású átalányadós, 4 M Ft bevétel

Webfejlesztő, heti 40 órás munkaviszony mellett, 40%-os költséghányaddal, évi 4 000 000 Ft bevétellel:

LépésÖsszeg
Bevétel4 000 000 Ft
Jövedelem (60%)2 400 000 Ft
Adómentes rész− 1 936 800 Ft
Adó- és járulékköteles jövedelem463 200 Ft
SZJA 15%69 480 Ft
TB-járulék 18,5%85 692 Ft
Szocho 13%60 216 Ft
Összes közteher≈ 215 388 Ft

Ez a 4 milliós bevétel alig 5,4%-a — főfoglalkozásban ugyanez a vállalkozás csak minimumjárulékból évi kb. 1,22 millió forintot fizetne, a jövedelem közterhei előtt. Ha a bevétele évi ~3,2 millió Ft alatt marad (40%-os költséghányadnál), a jövedelme teljes egészében az adómentes sávba fér, és közterhe gyakorlatilag nulla.

Második példa — 80%-os költséghányad. Egy építőipari kivitelező, aki munkaviszony mellett évi 8 000 000 Ft-ot számláz: a jövedelme a bevétel 20%-a, azaz 1 600 000 Ft — ez az adómentes határ alatt van, tehát SZJA-t, TB-járulékot és szochót egyáltalán nem fizet. A 80%-os körben közel évi 9,7 millió Ft bevételig tart a nulla közteher; efelett is csak a mentes sáv feletti jövedelemrész adózik.

Hogyan zajlik a bevallás? A negyedéves 2658-as

A mellékállású átalányadós adminisztrációja negyedéves ritmusú: a 2658-as bevallásban vallja be a járulékokat és a szochót a negyedévet követő hónap 12-éig, és ugyanekkor fizeti az szja-előleget is. A jövedelmet év elejétől göngyölítve kell számolni: a mentes sáv kimerüléséig nincs fizetnivaló, utána a negyedévre eső, mentes rész feletti jövedelem adózik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az év eleji negyedévek gyakran „nullásak”, és a közterhek az év második felében jelentkeznek — érdemes erre a kiadásra előre félretenni.

Egy fontos következmény: a mellékállású vállalkozás a munkaviszonyból származó biztosítást nem érinti — az egészségügyi ellátás és a szolgálati idő a főállásból jár, a vállalkozói járulékfizetés pedig (ha a mentes sáv felett fizet) a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető keresetet növeli.

Amire másodállásban is figyelni kell

  • Negyedéves bevallás (2658). A mellékállású átalányadós is negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be a szochót és a járulékokat, és fizeti az szja-előleget — 2026-ban ez július 13., október 12. és 2027. január 12.
  • Áfa. Az alanyi adómentesség 2026-ban évi 20 millió Ft bevételig választható — a legtöbb mellékállású vállalkozónak bőven elég, és megspórolja az áfaadminisztrációt. Alanyi mentesként még pénzforgalmi számla sem kötelező, elég a lakossági bankszámla.
  • Helyi iparűzési adó. Az önkormányzat felé is van bejelentkezési és bevallási kötelezettség; kisebb bevételnél az egyszerűsített, sávos adóalap-megállapítás a kényelmes — részletek a HIPA-cikkünkben.
  • Munkáltató tájékoztatása. A Munka törvénykönyve alapján általában nem kell engedélyt kérni, de a munkaszerződés vagy belső szabályzat előírhat bejelentési kötelezettséget — és a munkáltató üzleti érdekét sértő tevékenység tilos. Olvassa el a szerződését, mielőtt elindul.
  • Váltás a státuszok között. Felmondásnál, óraszámcsökkenésnél azonnal jelezze a könyvelőjének: a főfoglalkozásúvá válással a minimumjárulék automatikusan indul, visszamenőleges meglepetésekkel.

Átalányadó vagy vállalkozói szja mellékállásban?

SzempontÁtalányadóVállalkozói szja (tételes)
Költségek elszámolásafix költséghányad (40/80/90%), számlák nélkültényleges, számlával igazolt költségek
Adómentes sávvan (1 936 800 Ft jövedelemig)nincs
Adminisztrációbevétel-nyilvántartás + negyedéves 2658teljes költségnyilvántartás, bonyolultabb bevallás
Kinek éri meg?alacsony tényleges költség, tipikus szellemi munkamagas, igazolható költséghányad (pl. árualap, alvállalkozók)

A mellékállásúak túlnyomó többségének az átalányadó a jó válasz: a mentes sáv és az egyszerű nyilvántartás kombinációját a tételes költségelszámolás csak kirívóan magas költséghányad mellett veri meg. Aki most esett ki a katából, annak a kata utáni váltási útmutatónk segít dönteni.

Hogyan induljon el? Checklist

  1. Bejelentés a NAV-nál a Vállalkozói Ügysegéden (ingyenes, online) — a tevékenységi köröket ÖVTJ-kód szerint kell megadni, ehhez használja az ÖVTJ-keresőnket.
  2. Adózási forma választása: az átalányadót már a bejelentkezéskor érdemes jelölni.
  3. Alanyi adómentesség: 20 M Ft alatti várható bevételnél szinte mindig ezt éri meg választani.
  4. Önkormányzati bejelentkezés az iparűzési adóhoz.
  5. Számlázóprogram beállítása (Online Számla-kapcsolattal) és a bevétel-nyilvántartás elindítása.

A teljes folyamatot lépésről lépésre leírtuk az egyéni vállalkozás indítása útmutatóban. Nyáron különösen népszerű a szezonális indulás; ha pedig ősszel szüneteltetné a tevékenységet, azt is megteheti havi fix költség nélkül.

Mikor nem éri meg mellékállásban vállalkozni?

Van néhány helyzet, amikor az egyéni vállalkozás helyett más forma a jobb:

  • Egyetlen megbízó, munkaviszony-szerű működés: a színlelt szerződés (bújtatott munkaviszony) adókockázat — a NAV átminősítheti, a különbözetet a felekre terhelve.
  • Alkalmi, kis összegű munkák: pár tízezer forintos, eseti bevételnél a megbízási szerződés adminisztrációja kisebb lehet, mint egy vállalkozás fenntartása.
  • Magas kockázatú tevékenység: az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel — komolyabb szerződéses kockázatnál érdemes a kft.-t is mérlegelni, ezt az összehasonlító cikkünkben jártuk körbe.

Gyakori kérdések

Részmunkaidős (pl. heti 30 órás) munkaviszony mellett másodállású vagyok? Nem — a mentességhez legalább heti 36 órás foglalkoztatás kell (több munkaviszony összeszámítható). 36 óra alatt főfoglalkozásúnak számít, minimumjárulékkal.

Katázhatok munkaviszony mellett? Nem: az új kata csak főfoglalkozású egyéni vállalkozónak elérhető, a heti 36 órás munkaviszony kizáró ok.

Mennyi bevételig „adómentes” a mellékállású átalányadózás 2026-ban? 40%-os költséghányadnál kb. évi 3,2 millió Ft bevételig (ekkor a jövedelem 1 936 800 Ft alatt marad); 80%-os költséghányadnál közel 9,7 millió Ft-ig. A sávok túllépése után csak a felettes rész adózik.

GYED/GYES mellett is lehet mellékállású a vállalkozás? Az más jogcím, mint a 36 órás munkaviszony, és részben eltérő szabályok vonatkoznak rá — indulás előtt kérjen egyedi számítást.

Kell áfát felszámítanom a számláimon? Alanyi adómentesként nem: a számlára az „AAM” jelölés kerül, áfa nélkül. A 20 milliós értékhatár átlépésekor viszont azonnal áfakörbe kerül, ezért a bevételt év közben is érdemes követni.

Év közben átléphetek átalányadóról más adózási formára? A váltásoknak kötött szabályai és határidői vannak — a legtöbb döntés az adóév végén, a következő évre hozható meg. Váltás előtt mindenképp egyeztessen könyvelővel.


Frissítve: 2026-07-16 · Adóév 2026.

Munkaviszony mellett vállalkozna? Az egyéni vállalkozás csomagunkkal az indulástól a negyedéves bevallásokig mindent leveszünk a válláról.

Nem szeretne ezzel bajlódni? Kérjen díjmentes konzultációt — mi mindent elintézünk.

Segítségre van szüksége?

Cégalapítás vagy könyvelés — még aznap világos ajánlatot adunk.

Ingyenes ajánlat
✉️ E-mail Ingyenes ajánlat